A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban előforduló szív-ér rendszeri megbetegedés. A Magyar Hypertonia Társaság Regisztere alapján a hipertóniában szenvedő betegek száma meghaladja hazánkban a 3,3 milliót, ami a teljes lakosságban 34%-os prevalenciát jelent. A prevalencia progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbekben >60%. Nőknél a halálozás 55%-a, férfiaknál 44%-a a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia megfelelő kezelésével a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal, a stroke-é 45%-kal, a miokardiális infarktusé 24%-kal, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció 34%-kal csökkenthető.

Európában évente 4,2 millió újszülöttet tesztelhetnek 48 különböző veleszületett fejlődési rendellenességre és anyagcsere-betegségre.

Jelentősen csökkentheti a diagnosztikai várólistákat a magán- és az állami egészségügy együttes jelenléte a közép-dunántúli régióban.

A járóbeteg-szakellátás fejlesztésére elnyert csaknem 292 millió forintból fejleszti eszközparkját a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház.

Minden tizedik nőt és a férfiak 8 százalékát is érinti a befagyott váll szindróma, amely olykor hetekig, hónapokig tartó táppénzre kényszeríti az érintett, 40-60 éves korosztályt.

2018-ban az EULAR-on (European League Against Rheumatism) belül megalakult egy 32 fős nemzetközi munkacsoport, amelynek vezetője Prof. Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. A munkacsoport első lépésként definiálta a nehezen kezelhető (difficult-to-treat) betegcsoportot, majd a nehezen kezelhető rheumatoid arthritises (RA) betegek kezelését segítő két átfogó és 11 specifikus ajánlást fogalmazott meg.

A gyermekkori krónikus ízületi gyulladások és mozgásszervi eredetű fogyatékosságok vezető oka a juvenilis idiopathiás arthritis (JIA). Nem ritka betegség, prevalenciája pl. Nagy-Britanniában az epilepsziáéhoz hasonló, 1000 gyermek közül általában egy érintett.

Magyarországon a gyógyvizek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb fizioterápiás eljárások és fürdőgyógyászati kezelések révén számos konzervatív kezelési lehetőség adódik a mozgásszervi betegségek kezelésére.

Az elmúlt évtizedben a nemi betegségek számának ugrásszerű növekedése figyelhető meg mind a homo-, mind a heteroszexuális közösségekben. A proctitist okozó nemi úton terjedő fertőzések tünettana szegényes, a betegek nagy része aszimptomatikus vagy csak kevés, általános tünettel jelentkezik.

A nyugati társadalmakban a népesség 25-30 százaléka szenved bütykös lábdeformitásban, közülük is az érintettek 60-70 százaléka nő.